Manuel Castells az internetről és társadalomról: „az internet maga a társadalom”

A Yahoo! Research örömmel látta vendégül Manuel Castells-t, a barcelonai Open University of Catalonia információs társadalom kutatóprofesszorát, aki az ősz folyamán hazánkba is ellátogatott. Az internet 40 éves, ennek alkalmából több tudományos konferencia és ünnepség is volt a világ számos országában. Castells ez alkalomból tartott beszéde itt megtekinthető:

http://research.yahoo.com/node/2189

Castells az internet és a társadalom közötti kapcsolatról mondott beszédében kifejti, hogy hogy az internet hogyan lett a történelem hatalmas változásai után korunk forradalmi kommunikációs technológiája. Castells szerint, a történelem megmutatta: „az emberek úgy használják a technológiát, hogy az illeszkedjen hozzájuk” – azaz az emberek úgy használják az internetet, hogy hozzáigazítják az életükhöz, a szükségleteikhez, az érdekeikhez.

Castells magyarázata szerint még 40 éves történelemmel a háta mögött is, az internetnek széles körben elterjedt, téves felfogásai vannak, mind gyakorlati, mind társadalmi használatban. Ebben elsősorban az ideológiák és a média szenzációhajhászását látja felelősnek. Állítása szerint, „a média szenzációhajhászása azért felelős, mert az mindig a rossz hírekre harap rá”.

Castells beszélt a digitális vízválasztóról, arról a légüres térről, ami azok között van, akik hozzáférnek a technológiához, és azok között, akik nem. Ez a vízválasztó három formában van jelen: hozzáférés, szélessáv, és az internet aktív használata. „Ha aktív résztvevő vagy, az oktatási és kulturális források kibővülnek”, magyarázza Castells. „Amikor tantermi környezetben bevezettük az internet használatot, a tanulás felgyorsult”

Katalóniában számos tanulmány készült az internet társadalmi hatásairól. „Az internet az élet kiterjesztése”, mondja Castells. Az alanyok ötven százaléka felnőtt internet felhasználó volt, és ötven százalékuk nem volt internet használó. A tanulmány összehasonlította az internet hatásait az emberek életére. A tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy az emberek nem változtatnák meg az életüket az internet használatáért. Inkább felhasználnák azt a munkához, tanuláshoz, szociális szükségletekhez, vásárláshoz, zenehallgatáshoz, stb. A 30 év alattiak több feladathoz egyaránt használták az internetet – bűvészkednek az internettel, összekapcsolják azt olyan tevékenységekkel, mint mobiltelefon használat, zenehallgatás, és televíziózás. Castells szerint „az internet nem szigeteli el a felhasználókat, nem tesz zárkózottá, vagy nem idegenít el.” „Minél többet használjuk az internetet, annál aktívabbak lesznek a társadalmi kapcsolataink az interneten kívüli világban is. Az internet inkább hozzáad, mint elvesz a társas kapcsolatokból.”

Castells következtetése egyértelmű: az internet „maga” a társadalom. „Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlesszünk új technológiákat, magát a társadalmat kell megértenünk”.

Elektronikus szolgáltatások: változatos támogatás

A szolgáltatások világával kapcsolatos kötetet jelentetett meg a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara 2009 nyarán. A kötetben külön fejezet foglalkozik az elektronikus szolgáltatások fejlődésével, változatosságával: a turizmus web2es támogatása mellett az interaktív televíziózáson át, az online egyetemi adminisztrációig sokféle módja van a technológiai támogatásnak, melyel külön-külön cikk foglalkozik.

A kötetben olvasható kutatócsoportunk új jogász tagjának, Strihó Krisztinának írása is, aki tanulmányban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások jogi aspektusait vizsgálja a joghézagok és megoldásra váró, problematikus jogi helyzetek felvillantásával.

Az új típusú technizált ügyletekben ("digitális eszközök segítségével tett jognyilatkozatok távollévő felek viszonylatában") jellegüknél fogva kiemelkedő szerepet nyer a bizalom megteremtése a szerződő felek között, legyen az az eladó vagy a vevő. A jogviszony mindkét oldalán álló jogalanyt védelemben kell részesíteni, ehhez a különböző jogintézmények "arzenálját" alkalmazhatjuk, több-kevesebb sikerrel.

A kötet minden cikke olvasható a Gazdaságtudományi Kar közleményei között az interneten is a http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/kozlemeny_2009.html oldalon.

ÚJ UTAKON az Elektronikus Kereskedelemben

2003. októberében „online kereskedelem” címen volt az első „elektronikus kereskedelem” konferencia Magyarországon, és ez mára már hagyománnyá vált: 2009. május 7-én elkezdődött a VI. Elektronikus Kereskedelem Konferencia a SZEK rendezésében Velencén, közel 110 fő részvételével.

És hová jutottunk mára?

Kis Gergely ügyvezető igazgató a GKIeNET kutatási adatai alapján a 14 éven felüliek körében az internet hozzáférés elérte az 50%-ot Magyarországon és több mint 780 ezer ember rendszeres e-vásárlóvá vált, az online áruházak kumulált bevétele pedig meghaladta a 63 milliárd forintot 2008-ban (ez nem tartalmazza a turisztikai és pénzügyi/biztosítási valamint az online piacterek forgalmát).

 Az idei konferencia első napjának fontosabb hívószavai:

• User vagy luser a felhasználó?
  
• Webanalitika, a honlapunk elemzése a felhasználók „vonulási útjai” alapján
• e-Logisztika, hogyan szolgáljuk ki a vevőinket?
• Az e-kereskedő egy multitask vagy egy polihisztor?
• „Milenium generáció” megjelenése („előbb tologattak egeret, mint felálltak volna”)
• Long tale jelenség Magyarországon is
• Hogyan vásároljunk jegyeket az interneten?

 Bővebb információ a konferenciáról: www.szek.org

Vajon milyen „öreg” az elektronikus kereskedelem?

Habár a köznyelv az elektronikus kereskedelmet hajlamos az internethez illetve a világhálóhoz kötni, ez a város legenda meglehetősen törékeny. Ambrus Bettina, Kasza Irén Éva és Kertmegi Norbert SZTE GTK-s hallgatók tollából (klaviatúrájából:) született OTDK dolgozat (Cím: Az elektronikus kereskedelem fejlődése napjainkig) az elektronikus kereskedelem nemzetközi és hazai történetét tárja fel, olvasmányosan, egy-egy emblematikus fordulópontot vagy mérföldkövet kiemelve az elmúlt 50 évből. A szerzők arra is vállalkoztak, hogy a mai vezető elektronikus kereskedelmi megoldásokat saját zárt erre a célra kialakított pontozási rendszerükben értékeljék. Az eredmények magukért beszélnek: a magyar honlapok között vezet a Vatera, dobogós a PPO az eDigital és jól szerepel a Bookline, de 100-as abszolút skálán skálán a legjobb is csak 69-pontot szerzett: azaz van még hova fejlődni.

A dolgozat letölthető innen. A tanulmány alapján a következő fejtörőre is választ kaphatunk:

Vajon 50 éve lehetett már repülőjegyet foglalni elektronikusan?

A szerzők történeti válasza szerint igen:

„1953-ban az American Airlines elnöke, C. R. Smith, és az IBM egyik munkatársa, egy bizonyos R. Blair Smith egymás mellett utazott egy Los Angeles-New York repülőjáraton. Beszélgetésük során szóba került egy olyan adatfeldolgozó rendszer kiépítésének lehetősége, melynek segítségével a légitársaságok és jegyirodák, elektronikusan azonnal helyet tudtak volna foglalni a repülőjáratokra, illetve amely az ezzel kapcsolatos adatokat, információkat azonnal az értékesítési pontokon dolgozó munkatársak rendelkezésére képes bocsátani. A beszélgetés után, a rendszer megvalósítására sem kellett 40 évet várni ...

1959-ben az American Airlines és az IBM bejelentette közös szándékát egy ilyen elektronikus technológia kifejlesztésére, amelynek a Semi-Automatic Business Research Environment (SABRE) nevet adták. 1960-ban került először használatba a rendszer, a New York államban lévő Briarcliff Manor-ban. A teljes hálózat 1964-re lett végleg kiépítve, s mondhatni, a maga nemében egyedülálló volt, hisz csak az USA kormányának saját információs rendszere volt nagyobb a SABRE-nél. (A gépek naponta 84.000 hívást6tranzakciót tudtak feldolgozni.)

A dolgozat letölthető innen.

justinguitar.com, avagy nem szükségképpen lúzer minden zenetanár.

A számlázz online és az ingyen laptop post kapcsán jutott eszembe, hogy ismerek egy ingyenes szolgáltatást nyújtó vállalkozás, mely ingyenes eszközöket használ, mégis –legalábbis nagyon remélem- remekül megél ebből.


Az érintettség személyes, két éve kaptam egy gitárt karácsonyra, saját hibából: nagyon szerettem volna megtanulni. Jézuska nem is okozott csalódást, szép hangszerrel várt a fa alatt, viszont használati utasítást elfelejtett mellékelni. Kézbevétel után keserves volt a rácsodálkozás „ezseműködikmagától”. Ide tanár kell persze, muhaha, de mit tegyen az, akinek nem életcélja a profi zenélés, csak az összecsippentett napi 5-10-15-20 percét kívánja erre szánni. Némi körbekérdezés után szinte minden forrás a Muszty-Dobay Gitáriskolát jelölte meg: ez A tankönyv, Az egyetlen, A kötelező, mindenki ebből tanult. Arról viszont megfeledkeztek, hogy mindez a 80-as évekre volt igaz, azóta feltalálták az internetet is. Magamról inkább tartom, hogy az MTV-n szocializálódtam, mint Kodály Zoltán Ötfokú zenéjén. Iskolában nemhogy nem tudták megtanítani a kottaolvasást, de a kedvem is elvették tőle. A zenéléstől mindenképpen. Ahhoz szolfézs kell mondogatták… nekem meg, hogy halljam mit kell játszanom. Durca ON... video killed the radio star. az MDG-vel nem jártam sikerrel.

Már azon gondolkoztam, hogy mégis keresek egy tanár – live, amikor rátaláltam Justin Sandercoe weboldalára. Bumm a fejbe, amit találtam atomvillanásként ért. Ezt kerestem. Egy nagyon jól strukturált weboldal, ami az abszolút kezdő szinttől lépésről lépésre tanítja meg a gitározás nemes művészetét. Ingyért. Egy lépésben csak annyit halad, amit bárki fel tud fogni. Satisfaction – így a siker is garantált. Önbizalom ON.

A második döbbenetes dolog az interneten elérhető eszközök ügyes kombinációja. Justin a TIK előtti fára cetlit ragasztó helyi lúzerrel ellentétben komolyan vehette az oktatás-szervezést, amikor úgy döntött, hogy ebből kíván megélni. Első állítása, hogy minden ingyenes, akkor fizess, ha tetszett és megengedheted magadnak. Minden lecke fent van a YouTube-on, (most éppen 163!) ebből az is következik, hogy egyik sem hosszabb 10 percnél. Minden leckéhez tartozó kotta ill. tab természetesen .pdf-ben. Egyes leckék dalai a Go-PlayAlong nevű ingyenes zenei szoftverben is lejátszhatóak, amelyben a tab és a videó vagy mp3 egyszerre látható. Saját bevallása szerint: „After seeing the popularity of YouTube Justin began making instructional guitar videos in December 2006, initially filmed and edited by his friend Jedi. By the start of 2009 his YouTube instructional videos have been watched over 35,000,000 (yep thats 35 million) times and the web site receives well over 500,000 unique visitors a month - and it is growing fast.”
Ha tegyük fel hat rám egy mágikus pillanat, amikor a lecke befejezésével úgy érzem kaptam valamit, vagy szíven talál a támogatásról írt szöveg, akkor a PayPal rendszerben 3 klikkeléssel átküldhetem neki az éppen esedékes 10-20 EUR-t. Ha csak minden 1000. látogató megteszi, már szépen keresett a hónapban. Az már csak díszítés, hogy DVD lemezen is megvásárolható minden anyag of-line gyakorláshoz.

Természetesen a weboldalon van hírlevél, fórum, lehet kérdezni – válaszolni is szokott. A MySpace-en be lehet jelölni ismerősnek, és a paypal átutalást személyes e-mailben köszöni meg. (Ezt onnan tudom, hogy kipróbáltam, és nem véletlenszerűen belerakott magyar kifejezésekkel egészítette ki a sablon szövegét.) Ajánl hangszereket és kiegészítőket, könyveket – az Amazon-on keresztül, melyekért nyílván jutalékot is kap. A rendszer annyira jól felépült, hogy ma már a diákok fordítják a tananyagot különböző nyelvekre. (Vajon a mi diákjaink hajlandóak lennének ilyesmire?)

A post szerzője Szakál Péter állandó olvasónk. Köszönjük.

Mi köze az ingyen laptopnak a kacsákhoz? És a vírusmarketinghez?

Ingyen laptop? Ezt ígéri nekünk Anna Swelung, persze csak ha tovább küldjük 8 címre (meg neki személyesen) az erről szóló levelet.

"Az Ericsson promóciós laptopokat osztogat, hogy növeljék a márka ismertséget, eladást. Ha részt akarsz venni a promócióban, 8 embernek kell ezt az üzenetet elküldeni, és egy Ericsson T18 Laptop üti a markod. Ha 20 embernek küldöd el az e-mailt, a jutalmad egy Ericsson R320 Laptop lesz-. Ne feledd a küldött email másolatába betenni az anna.swelung@ericsson.com email címet."

Közülünk pedig biztosan akad olyan, aki tovább is küldi a levelet reménykedve abban, hogy megkapja hőn áhított Ericsson T18 laptopját, vagy mit is írok, hiszen ez egy telefon. Ráadásul már nem is gyártják sem ezt, sem a 20-nál több címzettet honoráló R320-as telefont, melyek a maguk idejében a csúcstechnológiát képviselték (az Ericsson hangfelismerő, hangtárcsázó rendszerét többek között ezekkel a készülékekkel vezették be 1999-ben). Az Ericsson honlapján azonban azt olvashatjuk, hogy ez nem igaz: http://www.ericsson.com/ericsson/contact/faq.shtml#4 vagy a magyar oldalon: http://www.ericsson.com/hu/ericsson/official/chain.shtml

Anna Swelung neve persze már nem ismeretlen előttünk, sőt nyugodtan mondhatjuk, a világ előtt sem (kb 10 éve indult útjára a promóciós levélfolyam). Illetve ismét pontosítanom kell: Anna Swelung vagy Anna Swelund a régi ismerősünk, aki az Ericsson mobiltelefon promócióját koordinálta hosszú éveken át… (http://de.wikipedia.org/wiki/Anna_Swelund) Emellett ismert például olyan verzió is, amelyben a megadott e-mail címet „javította ki” valaki jó szándékú továbbító @ericcson.com –ra.

Vajon hányszor és hány nyelven járta már körbe az internetet az üzenet? És hányan dőltek be a levél különböző változatainak? Az ilyen úgy nevezett hoax üzenetek (bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoax) nem valós tartalommal, nem a megnevezett cég által kerülnek szétküldésre, azaz közkeletű szóval kacsák. Kitalálójuk motivációja – jobb esetben – lehet puszta szórakozás (játék az emberi hiszékenységgel), vagy bosszú (pl. egy elégedetlen mobiltelefon tulajdonostól), de persze – s valószínűleg ez a gyakoribb – lehet spammerek címgyűjtő akciója is. (Nagyon hasonlítanak erre azok a kéretlen levelek, amelyek alapvetően pénzügyi csalások előkészítésre szolgálnak, miközben azt tudatják a gyanútlan és elővigyázatlan levelezőkkel, hogy csak ők tudnak – megfelelő jutalom ellenében – segíteni az afrikai, ázsiai vagy éppen dél-amerikai bankszámla tulajdonosoknak, akiknek egyetlen esélye, hogy egy ismeretlentől megszerzett bankszámlaadatokkal mentsék ki dollármillióikat a „zsarnok” hatóságok vaskeze elől, de ehhez a transzfer költségeket a "segítőnek" kell előre állnia, a későbbi jutalom reményében. Így tehát ezek a történetek a hiszékeny számlaszám megadók vagyonának csökkenésével és nem pedig növekedésével végződnek többnyire. Egy másik gyakori módszer a nyereménysorsolásos érvelés. Ön kedves címzett nyert a sorsoláson és ehhez szíveskedjék megadni adatait... Ezeket a csaló leveleket egyébként scam-nek is szokták nevezni - http://hu.spam.wikia.com/wiki/419-Scam)

De térjünk vissza Anna Swelung esetéhez. Mire alapoznak ezek a megoldások? A hiszékenységünkre és a könnyű előnyszerzés reményére építve vesznek rá bennünket az ismerőseink (ártatlan) és a megadott személy tájékoztatására. Inkább ne tegyük!

Az üzleti életben nem egyedi, hogy az üzenet megfogalmazója nem a tömegkommunikáció fizetett, díjköteles megjelenési formáit választja, hanem inkább bízza magát és üzenetét az olvasók személyes kapcsolatrendszerére. Ezt teszi a vírusmarketing (bővebben: http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADrusmarketing), amikor mi magunk, tehát a potenciális vásárlók küldözgetik egymásnak a piac befolyásolását célzó üzenetet (legyen az reklámfilm, kép vagy vásárlásösztönző üzenet).

A vírusmarketing megoldáshoz nincs másra szükség, mint egy vicces, érdekes, (netán gyomorforgató) képsorra, vagy egy rendkívül előnyös üzenetre, ez utóbbi esetben kiegészítve a „küldje tovább … ismerősének… és a lenti címre” felszólítással a kontrollálható „ellenszolgáltatás” biztosítása érdekében. A megoldás kulcsa a terjesztés, így nélkülözhetetlen, hogy a reklámozó megtalálja azokat a kiinduló terjesztési pontokat, amelyekre biztosan számíthat az üzenet elterjesztésében. Ezt követően pedig már csak várni kell a hatást: az exponenciálisan terjedő „vírus” létrejöttét. Az elindított vírusmarketing kampányt a készítője már nem tudja befolyásolni, az önálló életre kel, ha megmozgatja közönségét. Persze egy gyenge kreatívval, vagy rosszul megválasztott terjesztőkkel nehéz tömegekhez eljutni…

Szögezzük le tehát, a vírusmarketing nem hoax, csupán ugyan azon az elven, az egyének levél továbbküldési szokásain alapulva működik mindkettő. Másképp megfogalmazva, ha egy üzenet készítőjét azonosítani tudjuk és a cég nem tett közzé nyilatkozatot, hogy ez bizony nem az ő ajánlatuk, akkor nyugodtan éljünk a lehetőséggel, ha szükségünk van rá. De személyes adatainkra azért továbbra is vigyázzunk a neten!

Számlázz online

Akit megérintett az elektronikus kereskedelem "szele" biztosan gondolkozott már azon, hogyan lehetne a számlázást is virtuálissá tenni? Ha valakinek bonyolult, hosszadalmas vagy éppen "ciki" a kézzel irt számla, de nem akar saját számlázó programot telepíteni/üzemeltetni/engdélyeztetni akkor itt a szamlazz.hu internetes szolgáltatás.

A honlapot böngészve egyaránt nyújtanak szolgáltatásokat azoknak, akiknek csak pár számlájuk keletkezik egy-egy időszakban, és mindezt ráadásul ingyenesen. Aztán, ha valakinél beindul a "bolt" értéknövelt fizetős szolgáltatást is választhat, főleg ha nem akarja minden esetben újra és újra begépelni a vevő nevét.

Ez az elektronikus szolgáltatás részünkről megérné az e-ker nívódíjat: ötletes, átlátható, egyszerű és jól használható. Aki már töltött ki számlatömböt, annak nem okozhat nehézséget a virtuális számlatömb, habár bizonyára vannak közöttünk olyanok is, akik bizalmassági okokból maradnak a klasszikus megoldásnál.

Kik a legközelebbi "véleményszomszédaink"? Közösségi szűrés a neten

Az ajánló technikák (recomendation systems) felhasználása ma már megkerülhetetlen a könyv, cd, video és elektronikai eszközök értékesítésében, valamint az online marketing munkában. Meglátásunk szerint azonban ez a marketing technika minden esetben működőképes modell lehet, még az olyan termékek esetén is, mint a bor, a csokoládé, vagy a ruházat. 

Az elektronikus kiskereskedelem zászlóshajói között az amerikai eBay.com és az Amazon.com évek óta használja az ajánló technikákat és a közösségi szűrésre (collaborative filtering) épülő informatikai megoldásokat. Mindkét említett tartalomszolgáltató mára már globális, piacvezető szereplővé vált az interneten, ami nem kis részben köszönhető a közösségi szűrés marketing értékének. Ezek a szolgáltatók nemcsak nemzeti, többnyelvű honlapokat üzemeltetnek – ezzel is differenciálva a szolgáltatásaikat –, hanem a collaborative filtering egyik fontos alapgondolatát, a közösségek bevonását is professzionalizálták.

A collaborative filtering működési modellje minden esetben a felhasználóktól származó információk (interakciók, értékelések, vélemények,) feldolgozása, és a legközelebbi " véleményszomszéd” megtalálása, és ebből ajánlások, jóslatok generálása. Ezek a felhasználói interakciók ezután önálló tartalommá fejlődve, maguk az internetes felhasználók válhatnak önálló „üzleti algoritmussá”. Annak érdekében, hogy ne csak a kulcsszavak, vagy a szociodemográfiai tényezők hanem a téma, a minőség, az ízlés vagy az érdeklődési kör alapján is lehessen „tematizálni” egy-egy webhely tartalmát, a collaborative filtering technika alkalmazásával hatékonyabbá lehet tenni az elektronikus kereskedelemet és az online marketing munkát. A közösségi szűrés és az ajánló rendszerek alkalmazása meglátásunk szerint az informatikában web2-es szolgáltatásoknak nevezett infokommunikációs fejlesztések, alkalmazások adaptálása a marketing munkában. 

A teljes tanulmány letölthető innen

Elektronikus kereskedelem diskurzus az SZTE-en

2009. február 26-án az információs társadalom gazdasága kutatócsoport tagjainak egy része blogot indított "elektronikus kereskedelem" témában

Az alapító tagok:

Berki Viktor, SZTE GTK demonstrátor
Révész Balázs, SZTE GTK adjunktus
Majó Zoltán, SZTE GTK mb docens

Témák, amikkel foglalkozunk 2009-ben:

Elektronikus kereskedelem Magyarországon: tanulmányok, elemzések, dolgozatok
Elektronikus szolgáltatások a közszférában (e-Universitas, e-Szeged)
e-business irások, blogok tartalmak tudástár itthon és külföldön
Információs társadalom gazdaságának modellezése
Vidám információs társadalom (Hol dolgozik Anna Swelung?)